Bekövetkezett az áttörés, a napenergia olcsóbb mint a gáz!

A Lazard befektetési tanácsadó kimutatása alapján végre megtörtént az, amit annyira vártunk. Most már gazdasági szempontból is a leginkább a napenergia kinyerése éri meg. Mindent lenyomott, a szenet és az atomot is, csak a szél olcsóbb nála.

Megújulóké a jövő

A befektetők egy ideje már sejtik, sőt, tudják hogy a jövő üzlete mindenképpen a megújuló forrásokban rejlik. Ez magyarázza, hogy miért költenek dollár milliárdokat az olyan olaj óriások, mint a BPvagy a Shell arra, hogy a megújuló energiatermelés piacán is megvethessék a lábukat.

kép:fool.com

A trendek egyértelműek. A szénés más fosszilis energiahordozók ára folyamatosan emelkedik, míg a napenergia és a szélenergia ára csökken. Méghozzá nem is kis mértékben, hiszen a 2009-es árakhoz képest 86%-kal esett a napelemek ára, ami azt eredményezi, hogy lassan elérkezünk egy érdekes helyzethez: a napenergia előállítási költsége megszűnik, vagyis ingyenessé válik a termelés (ez persze nem feltétlenül érinti az eladást is).

Akkor miért nincs mindenhol napelem?

A kimutatás számszerűsíti is a dolgokat: egy MWh előállítása atomenergiával (Az USA területén, bár a trend kisebb igazításokkal Európában is igaz) 148 dollárba, míg a szénnel előállított energia 102 dollárba kerül. Ezekkel szemben a napenergia ma már csupán 50 dollárba kerül MWh- ként, és az ára egyre alacsonyabb (a szélenergia 45 dolláros árra jön ki). Vagyis a jövő energiatermelése biztosan a napenergiára fog épülni, minden más szép lassan kikopik majd a rendszerből, így ilyen irányú befektetésekbe sem nagyon éri meg belefeccölni.

kép:indonesiaexpat.biz

Hogy akkor miért nem telepít mindenki gőzerővel napelemeket? Azért mert van egy kis gond, amivel kapcsolatban ugyan nagyon ígéretes eredmények is vannak, de a megoldás egyelőre még nem született meg:a napenergiával az áram előállítása olcsó, ám az energia tárolása még nagyon drága. Ehhez a formához pedig a tárolás kulcsfontosságú, hiszen borús időben a termelés is visszaesik. A napos órákban lényegesen többet energia termelésére képes a rendszer, mint amire szükség van, ám amit nem használunk fel, az elveszik. Ez a probléma még megoldásra vár, ám amint sikerül a feladat, robbanásszerű fejlődésnek nézünk majd elébe.

lead kép:electrek.co