Van remény: megmenekülhetnek a méhek!

A világ rettegve nézte, ahogyan a méhek tömegesen pusztulnak. Több oka is volt ennek a tragédiának, de megállítani sajnos nem igazán sikerült. A megmaradt populációkra úgy vigyáznak a méhészek, mint a kincsekre, hiszen már Einstein is megmondta: ha kipusztulnak a méhek, két éven belül az emberiség is követi majd őket.

Előre a méhekért

A méhpusztulást a tudományos világ is komolyan vette, rengeteg kutatást folyt azért, hogy képesek legyünk megállítani a folyamatot. Most egy kutatócsoport – melynek eredményeit Stefanie Christmann ismertette az ENSZ biodiverzitási konferenciáján – megtalálta a megoldást. A dolog szépsége, hogy ehhez még csak nem is a modern tudomány, nem újfajta eljárások, vagy kikísérletezett vegyszerek vezettek, hanem az alapokhoz való visszatérés.

kép:blueskybeesupply.com

A kutatók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy ha a termőföldek egynegyedén nem tartják a monokultúrás növénytermesztést, az növeli a helyi méhpopulációt, és a biodiverzitást is. a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 4-5 soronként egy sorban virágzó növényeket kell ültetni. Ez lehet fűszernövény, esetleg takarmánynövény is. A megoldás tesztelése sikeres, az eredmények pedig kifejezetten jók. A teszteket pedig különböző éghajlati körülmények között végezték, köztük a legjobban a félsivatagos területek teljesítettek.

Az „alternatív beporzókkal való gazdálkodás” gyakorlatát 5 évig tesztelte a kutatócsoport, és a beporzók megtelepedését azzal is segítették, hogy megfelelő élőhelyeket teremtettek nekik. Például korhadt, üreges fatörzseket helyeztek ki, vagy a földben kast építő méheknek gödröket ástak ki.

De mi lesz a terméssel?

Ok, a méhek szempontjából ez jól működik, de mi a helyzet a gazdákkal, akik így kénytelenek lemondani a termény negyedéről?

kép:a-z-animals.com

A tesztek számukra is meglepő eredményeket hoztak. Azon túl, hogy a beporzás tökéletesen végbement, a terméshozam és a minőség is jelentősen megnőtt. Ez a félsivatagi területeken számszerűsítve azt jelenti, hogy például a tök terméshozama 561%-kal, a padlizsáné 365%-kal nőtt meg. A csapadékosabb területeken is döbbenetes növekedés volt tapasztalható, a padlizsán esetében például 250%-os. Vagyis a gazdáknak egyáltalán nem lehet oka panaszra, ráadásul a terület negyedén termelt fűszerek vagy takarmány szintén értékesíthető, vagyis ez is hozzájárul a bevételeik növekedéséhez.

Lead kép:extension.unh.edu