Ha azt gondolná, hogy szemét fronton csak itthon vannak gondok, akkor gyorsan eloszlatjuk ezt az elképzelést: a hulladékfeldolgozásban jelenleg világválság van, ami erőteljes hatással lesz a vásárlási szokásainkra is.
Melyik a jó szemét?
Nagyon sokáig erre a kérdésre a válasz az volt, hogy az, amelyiket újra lehet hasznosítani. Könnyen mondott ilyeneket a fejlett nyugat, hiszen a szemét nem náluk, hanem Ázsiában landolt. A világ legnagyobb szelektív hulladék felvásárlója ugyanis Kína volt, köszönhetően a fellendülő ipar nyersanyagigényének, illetve a kifejezetten laza környezetvédelmi szabályozásnak. Lefordítva: bár Kína fogadta a hulladékot, és fel is dolgozta, az közel sem volt környezetbarát, vagyis cseberből vederbe kerültünk. Igaz, a nyugatnak nem kellett néznie a saját szemetét.
Kép:india.com
Most azonban megváltoztak a játékszabályok, mivel Kína jelentős szigorításokat vezetett be a szemét behozatalára vonatkozóan. Ezek a környezetvédelmi szabályok pedig sok iparág hulladékára nézve gyakorlatilag tiltásnak is tekinthetőek. A válasz az volt, hogy a kínai felvásárlók áthelyezték székhelyüket más országokba, például Malajziába vagy éppen Thaiföldre. Ez azt eredményezte, hogy míg addig Kína és Hongkong volt a legnagyobb feldolgozó, addig az év elejére Malajzia már a két ország által kezelt hulladék kétszeresét forgatta. Tajföldön a behozott hulladék 1370%-kal (!) nőtt meg igen rövid idő alatt.
A probléma azonban ezzel sem oldódott meg. A befogadó országokban ugyanis szintén laza a környezetvédelmi szabályozás, így a szeméttel a szennyezés is óriásira nő. Ezt pedig nem szeretik sem a helyiek, sem az erős politikai hatalomra vágyó vezetők. Így bizony Malajziában például megtiltották a műanyaghulladék behozatalát, és az ázsiai országok sorra szigorítják környezetvédelmi előírásaikat.
Szóval melyik a jó szemét?
Erre a kérdésre ma már az a válasz (ami a jó válasz is), hogy az, amelyik nincs! Vagyis a globális hulladékgazdálkodás összeomlása és gazdaságtalanná válása rámutatott arra, hogy bár a szemét jó üzlet volt (így senkinek nem állt érdekében csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét),mára kötelezővé vált a szemléletváltás. Mivel az eddig importáló országok elkezdtek fuldokolni a saját szemetükben -amit képtelenek feldolgozni-, így most már muszáj az egyetlen fenntartható utat követniük: minimalizálni a hulladékok keletkezésének lehetőségét!
kép:ultiworld.com
Hogy ez hogyan érinti a vásárlói szokásokat? Ön is elfogadja a műanyag zacskót? Megveszi a zsugorfóliás műanyag palackos vizet? Az egyenként csomagolt apró cukrokat? Már (remélhetőleg) nem sokáig, mivel ezek hulladékaránya elképesztően magas, így ki kell iktatni őket a rendszerből, vagy annyira minimalizálni kell a számukat, hogy a keletkező szemét kezelését határokon belül gazdaságosan és jövedelmezően meg tudják oldani.
lead kép:worldatlas.com