A gazdasági érdekek elindultak abba az irányba, hogy végre megéri, sőt, egyre jövedelmezőbb üzlet a megújuló energiaforrások kihasználása. Sajnos azonban az ENSZ legutóbbi jelentése felvet egy problémát, amit sürgősen orvosolni kell.
Az a bizonyos 10 év
Az ENSZ jelentése kifejezetten nagy port kavart, hiszen azt állította, hogy 10 évünk maradt a cselekvésre, különben a bolygónk ökoszisztémája, klímája alapvetően fog megváltozni, ami nagyon nem lesz jó nekünk sem. A klímakatasztrófa oka egyértelműen az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben, köztük is az egyik főkolompos, a szén-dioxid.
kép:tutorialspoint.com
Az ipari forradalom óta elképesztő méreteket öltött a szén-dioxid kibocsátása, mindemellett pedig hatalmas erdőírtások, túlhalászat és pusztító ipari tevékenységek is megjelentek. Vagyis elég komoly befolyással voltunk a jelenlegi helyzet kialakulására.
Nem elég a napelem
Ma már ezt tudjuk, és a napelemek, szélerőművek és geotermikus energiatermelő egységek is egyre jobban terjednek világszerte. Külön jó hír, hogy ezek terjedéséhez ma már a legtöbb helyen nem kell az állami beavatkozás, mivel ma már gazdaságilag is nagyon megéri a megújuló energiaforrásokba fektetni pénzt.
Ugyanakkor ma már tisztán látszik, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben a megújuló forrásokra való átállás önmagában már kevés lesz. Sőt, minden olyan dolog, mely a károsanyag kibocsátás visszaszorítását célozza, kevés lesz. A légkörben ugyanis már ma is annyi üvegház hatású gáz található, ami a 2°C feletti felmelegedést véghez viszi, még akkor is, ha egyetlen grammnyi sem kerül pluszban a levegőbe.
kép: oilprice.com
Ez azt jelenti, hogy a tudományos életnek fel van adva a lecke: hogyan lehet kivonni az üvegház hatású gázokat a levegőből úgy, hogy az gazdaságilag is kivitelezhető legyen nagy tételben – esetleg még jövedelmező is. Az egyik jó megoldás a biológiai védekezés, hiszen a növények kinyerik a szén-dioxidot a levegőből, így hatalmas erdősítések várhatóak – és vannak folyamatban most is. Ez a módszer azonban csak akkor éri meg gazdaságilag, ha a betelepítés és felhasználás folyamatos körforgásban van, vagyis ha a növények később biomasszaként elégetésre kerülnek. Így azonban a szén-dioxidot ki kell nyerni az égetés folyamán, és valamit kezdeni kell vele.
A probléma súlyosságát mutatja az is, hogy a tudósok lassan nyíltan felszólítják a feltalálókat, és minden embert: akinek van valamilyen ötlete, ossza meg velük is, hátha együtt olyan megoldást találnak, mely megmenthet mindannyiunkat.
lead kép:news.stanford.edu