Szigorodnak a kínai természetvédelmi előírások. A fairtások például jóval körülményesebbek lettek, hiszen az ország meg akarja óvni erdőségeit. A pénz azonban nagy úr, így a vállalkozók most is találtak kiutat, hogy profitjukat még tovább emelhessék.
A fa hatalmas kincs!
A fa felhasználása elképesztően sokrétű, így nem csoda, hogy hatalmas mennyiségben van rá szüksége az embereknek. Csakhogy a természet számára is alapegységet képez, így érthető, hogy védelemre szorul. A kínaiaknál ez a védelem arra ösztönzi a helyi vállalkozókat, hogy máshonnan szerezzék be a fákat. Ennek helyszíne pedig az orosz tajga, mely kiemelt jelentőségű a klímavédelem szempontjából.
kép:the-taiga-biome.weebly.com
Az orosz fa nem olcsó, ráadásul a kiirtott erdők helyére újat kell telepíteni, ezt előírja a törvény. Csakhogy a tajga, főleg az erősen északi területek nehezen ellenőrizhetők, szegény vidékek, itt sokkal több dolgot megengednek maguknak a kitermelők, mint lehetne. Például szemrebbenés nélkül vágnak ki két hektár erdőt, mikor csak egyre van engedélyük, és újra erdősíteni eszük ágában sincs. De nem lehet csak Kínát okolni a kialakult helyzetért, hiszen az orosz vezetés is jóval az átlagár alatt értékesíti a fákat. És hogy mennyiért? Kínai vállalatok 50 évre vettek bérbe erdőségeket kitermelés céljával, és ezért 16 millió eurót perkáltak le. A helyi média szemfüles írói azonban kicsit megkapargatták a dolgot, és a kivágott mennyiségre leosztva a csillagászati összeget kiderült, hogy a vállalatok csupán 0,5%-át fizetik ki a fa átlagos árának. Így persze már megéri az üzlet.
Ráadásul a fagyos északon virágzik az illegális erdőirtás és a csempészet is, vagyis az itt kitermelő vállalatok – melyek szinte kizárólag kínaiak, orosz nincs is köztük – hatalmas profittal folytatják a tevékenységüket.
Nem csak az Amazonas fontos
Az Amazonas a Föld tüdeje, de nem szabad lebecsülni a fagyos tajgát sem. Nem csak azért, mert az erdőirtás következtében a helyi ökoszisztéma pusztulásra van ítélve, ami önmagában is pótolhatatlan veszteséget jelent a világnak.
kép:pub.naz.edu
A tajga talaja mindig fagyott, és ehhez az itteni erdőségek is hozzájárulnak. A fák eltakarják a napot a földfelszín elől, így az nem tud felmelegedni. Ha nincsenek fák, a tajga talaja felenged, méghozzá szokatlanul mélyen, ami mocsaras részeket eredményez. Az így felszabadult víz kiadja magából a megkötött szén-dioxidot, ami jelentősen hozzájárul a klímaváltozás fokozódásához. Ráadásul a terület eredeti formára visszaállítása szinte lehetetlen, hiszen a felengedett talajon az eredeti növényzet már nem képes életben maradni.
lead kép:animals.sandiegozoo.org