Bár hazánk nem éppen elkötelezett híve a megújuló energiák bevezetésének, ennek ellenére pontosan érzi, hogy a szénkorszaknak leáldozott. Persze ahhoz, hogy Magyarország ki is szakadhasson a szén bűvköréből, lépéseket is kell tenni, és az akarat is kell. Ez utóbbinak reménye csillant meg nemrég.
Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott a Climate Home News-nak. A nyilatkozatban elmondta, hogy hazánk tervezi, hogy 2030-as céldátummal kivezeti a szén felhasználását az energiatermelésből, bár erről még hivatalos kormánydöntés nem született.
kép:mareonline.nl
Nem is lesz olyan nehéz
A lépés érthető, mivel az Unió előírásait teljesíteni kell, azok pedig jelentős megújuló energiatermelő növekedést írnak elő a termelésben minden tagállamnak. Emellett tény, hogy a szén-dioxid kvóták is egyre drágábbak. Ezeket a cégeknek kell megvásárolniuk, amiknek így költségük keletkezik. Összességében pedig ez a plusz kiadás jelentősen rontja a szén felhasználásának megtérülését az energiaiparban. Lényegében tehát az átállás szükségszerű, és gazdasági érdekek állnak a hátterében, vagyis a megvalósulására is igen jó esélyek vannak.
Hazánk számára ráadásul annyira nem lesz megterhelő ez a lépés, mint Legyen szomszédainknak, akik szintén kénytelenek lesznek előbb, vagy utóbb erre az útra lépni. Jelenleg Magyarország energiatermelése 17%-ban szénalapú, így a kivezetés is lényegesen egyszerűbb, mint a 80%-ban szénre támaszkodó Lengyelországban lesz, ha eljön az ideje.
Mi lesz helyette?
A szén – és lignit – kivezetése még nem jelenti feltétlenül azt, hogy napelem és szélparkok létesülnek, vagy, hogy jelentősen nő a geotermikus energia kiaknázása. Mindenképpen jó hír, hogy a megújulók kerülnek előtérbe, és a legvalószínűbb versenyző a biomassza lesz. Ennek környezettudatos felhasználása csak akkor lehetséges, ha az elégetett növényi részek helyett új növényeket is telepítünk, vagyis nem ez a leggazdaságosabb módszer.
kép:villanylap.hu
A gazdasági érdekek erősen húznak a napenergia irányába, de persze hazánk esetében a paksi bővítés is erős versenyző. A légszennyezettség mértéke azonban mindenképpen csökkenni fog, a Mátrai Erőmű környékén legalábbis biztosan (ez hazánk egyetlen jelentős lignittel működő hőerőműve), mely a helyi légszennyezés jelentő hányadáért felel.
lead kép:peru.com