Azt hitte, majd a tudósok megoldják a poloskainvázió gondját? Hát nem.

Most éppen a poloskák inváziójával kell szembe néznünk, de az ember utazásai tökéletes lehetőségek biztosítanak a fajok – köztük az inváziós fajok – mozgására. Ehhez még nagy segítséget ad a klímaváltozás is, szóval érdemes előre felkészülni.

Mit tegyünk a poloskák ellen?

Vegyszer? Szúnyogháló? Vagy csak csapjuk agyon? Még a háztartásokban csak – csak elboldogulunk a bűzös, hívatlan vendégeinkkel, a mezőgazdaság már sokkal jobban megsínyli a jelenlétüket. És nem csak nálunk van meg a gond, az USA is poloskák hadával küzd. Az ottani élelmiszertermelést még inkább sújtja a gond, így a tudósok is gyorsabban, nagyobb anyagi háttérrel dolgozhatnak.

kép:wikipedia.org

A poloskák igen ellenállóak, és persze kártékonyan, valamint remekül alkalmazkodnak is. ez az oka annak, hogy inváziós fajként olyan sikeresek. De mit lehet ellenük tenni? A vegyszerezésről ma már tudjuk, hogy több sebből vérzik. Azok a szerek, melyek alkalmasak a poloska írtására, tömegesen pusztítják a hasznos rovarokat is, mint például a méheket. Arról már nem is beszélve, hogy az élelmiszeren keresztül az emberek szervezetébe is bekerülnek, és bizony sokszor káros, romboló hatásukra csak évek, évtizedek múlva derül fény.

Ott a fegyver, ahonnan a gond indul

A megoldás a biológiai növényvédelem, vagyis meg kell keresni a poloska természetes ellenségét, mely az elszabadult populációt képes kordában tartani. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A betelepített fajok ugyanis elképesztő károkat is képesek okozni, hiszen az őshonos ökoszisztémába is jelentősen beleszólhatnak. Ausztrália például a cukornádat akarták védeni azzal, hogy óriás varangyokat telepítettek be a kontinensre az ültetvényeket pusztító rovarok ellen. A kezdeményezés ökológiai katasztrófába torkollot, és a mai napig gondokat okoz, hiszen a mérgező kétéltűeket – érthető módon - zsákmánynak tekintették a helyi fajok, és sorra pusztultak bele nagy számban a mérgezésbe.

kép:alfahir.hu

A poloska természetes ellenségét Ázsiában találjuk, ahonnan maga a kártevő is világhódító útjára indult. Kim Hoelmer etomológus 2005 óta vizsgálja, hogy a szamurájdarázs, mely természetes ellensége a poloskának (és amely rovar kisebb, mint egy szezámmag, valamint fullánkja sincs) okozna-e károkat a természetes közegben, ha betelepítésre kerülne.

A vizsgálódásnak azonban vége szakadt, mivel a kis darázs, néhány rokonfaj kíséretében 2014-ben magától is megjelent az USA területén, és vígan pusztítja a poloskákat. Bár más fajok is áldozatul esnek a parazita tevékenységének (belepetézik a poloskák petéibe, és a darázs lárvái felfalják a poloskák utódait), nem okoz különösebb változást a helyi ökoszisztémában. Jobb félni, mint megijedni alapon azonban természetesen nem lehet ész nélkül betelepíteni mindenhova a megoldást jelentő darazsakat, ehhez még hosszas kutatásokra lesz szükség. az már mindenesetre látszik, hogy a poloskák invázióját nem a tudósok, hanem a természet fogja orvosolni.

lead kép:abatox.hu