Minden másodpercben útra kel egy ember a klímaváltozás miatt!

A migráció hátrányait nemrégiben – és még azóta is – Európa a saját bőrén is érzékelheti. A háborúk megelőzése ezért is lenne nagyon fontos, de ez a vándorlás semmi ahhoz képest, amit a klímaváltozás idézett elő, és amit még fokozni is fog!

Milyen migráció?

Az emberek elvándorlását mindig valami olyan esemény váltja ki, ami ellen összefogva nem tettek, és ami ellehetetleníti az életüket. A történelem folyamán jellemzően ezek a háborúk voltak, amikor a lakosság más országokban keresett menedéket az életét féltve.

Napjainkban a különböző régiók között életszínvonalbeli eltérések is kiváltanak migrációt, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen aki nyomorog, az jobb életre vágyik, de aki jól él, az is szeretne még jobban.

(kép:geopoliticsofenvironment.com)

Most azonban egy olyan vándorlási hullámmal kell szembe néznünk, ami nem a jobb életről, vagy a háború elől való menekülésről szól, hanem az emberi környezetrombolási miatti túlélésről. A klímaváltozást ugyan lehet tagadni papíron, de ez azoknak a millióknak, akik kénytelenek emiatt elhagyni otthonukat, nagyon is valóságos dolog.

Milliók vándorolnak el

Igen, milliókról van szó, és ez a szám egyre csak nő. 2008 óta lebontva minden egyes másodpercben egy ember elhagyni kényszerült otthonát, hogy képes legyen megélni a klímaváltozás hatásai ellenére. Ez a szám pedig hatalmas.

A probléma azonban nem csak a mennyiséggel van. A gond ott is megmutatkozik, hogy honnan is vándorolnak el sokan. A leginkább a klímaváltozásnak kitett területek a fejlődő országok mezőgazdasági részeire tehetőek. Itt ugyanis nincsenek meg a technikai feltételek és az anyagi háttér, hogy kompenzálják a hatásokat. Ha a klíma változik, az nagyon gyorsan nyomot hagy ezeken a területeken. Az itt élő, szegény, és alacsonyan iskolázott emberek azután csak nagyon nehezen illeszkednek be a társadalom más részeire, sokszor szociálisan eltartottak lesznek. De ez még mindig a kisebbik baj, az igazán nagy gond, hogy a területeket nem művelik tovább, egyre kevesebb és kevesebb termőterületről kell fedezni a túlnépesedő világ igényeit.

Ez pedig jól láthatóan lehetetlen feladat, hiszen már ma is sok helyen küszködnek élelmiszerhiánnyal, az ivóvíz hiányáról már nem is beszélve.

(kép:phys.org)

Elavult módszerek

A mezőgazdaságot ért károk 80%-ért a szárazság tehető felelőssé. Ennek egyik oka a klímaváltozás, a másik pedig az, hogy elavult, pazarló módszerekkel nevelünk olyan növényeket, melyeknél lennének szívósabbak, jó tápértékűek, de lényegesen kisebb vízigényűek.

Ahhoz, hogy a világ élelmezése megoldható maradhasson nem lehet várni, már most meg kell tenni mindent, hogy a fenntartható termelésre lehessen átállni. És ez nem csak a termelést, hanem a fogyasztást is érinti, hiszen a táplálkozási – és pazarlási – szokások megváltoztatása is szükséges.

Természetesen az is nagyon fontos, hogy a politika is számoljon ezekkel a lehetőségekkel, dolgozzon ki megoldási terveket azért, hogy ezeket a hatásokat csökkenthesse. Több szervezet is dolgozik azon, hogy a fejlődő országokban ez a tevékenység végbe menjen, hiszen ezzel jelentősen javítható lenne a helyzet. Ugyanakkor a fejlett nyugatnak is lépnie kell, hiszen a klímaváltozás pusztító hatásai nem fognak megállni a fejlődő régiókban, mindenhol éreztetik majd erejüket.

(lead kép:giveme-5.org)