A város és a meteorológia - mesterséges környezet, megváltozott feltételek
Az, hogy városokban élünk, sokak szerint hatalmas kiváltság, ugyanakkor messze nem ez a természetes környezetünk.
Az, hogy városokban élünk, sokak szerint hatalmas kiváltság, ugyanakkor messze nem ez a természetes környezetünk.
A véresővel már korábban foglalkoztunk, de nem ez az egyetlen furcsa dolog, ami az égből aláhullhat.
“Majd, ha piros hó esik” - tartja a mondás, amivel arra szeretnénk utalni, hogy sohasem következhet be egy adott esemény, hiszen a hó fehér.
A szmog fogalmával sajnos mindenki kénytelen megismerkedni, aki csak a fejlett országokban él, de azok is, akik a fejlődő régiók lakosai, hiszen ez az emberi tevékenység következménye.
Szeptember az ősz első hónapja, mely az elődeink szerint már nem csak a télre, hanem a tavaszra is jövendöl.
Napjainkban az egyik legfontosabb és legsürgetőbb problémakör az éghajlatváltozás és az ehhez köthető különböző hatások.
Az előző részben már részletesebben kitértünk a természeti katasztrófák által előidézett egészségügyi kockázatokra, ezúttal pedig elsősorban az állatok által terjesztett betegségek kerülnek a középpontba.
A 21.
Az éghajlat és az időjárás mindig is hatással volt az egyes korosztályok egészségére, azonban az elmúlt évtizedekben (és a jövőben) átalakuló éghajlati rendszer az emberekben kialakult alkalmazkodó képességet teljesen felborította.
Az emberiség vágya a természet, s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerése évezredekre nyúlik vissza.
Márton, Erzsébet, Katalin... Novemberben nagyon sok napra van időjárási megfigyelés.
Talán Medárd napja a legfontosabb és a legismertebb június hónapban, de íme a többi népi meteorológiai megfigyelésekről híressé vált nap is!
A meteorológiai tavasz első hónapjához (Böjtmás, Tavaszelő hava) is fűződik jónéhány népi megfigyelés, vegyük most sorra a legismertebbeket!
Luca, locsogó-kopogó karácsony és szilveszter.
Lássuk, nagyszüleinknek milyen időjárási megfigyelései voltak január hónapra!
Május 1.
Szent György havában is jó néhány népi jóslatot jegyzünk:
Április 6.
Február is jócskán bővelkedik népi meteorológiai megfigyelésekben, gondoljunk csak az árnyékától megijedő medvére, Zsuzsanna felharsanó pacsirtáira és jégtörő Mátyásra!
Az augusztusi időjárásból már az őszre és a télre próbáltak őseink következtetni. Lássuk csak:
Ha 1-je és 10-e között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz.
Sok embernek nem világos a két fogalom közti különbség, és szinonimának használják a köznapi nyelvben.