Oszcillációkkal, “remegésekkel”, vagy inkább periodikusan váltakozó jelenségekkel igen szép számmal találkozhatunk a meteorológia témakörében.
A sztratoszférikus melegedés jelenségét először 1952-ben, a berlini Freie Egyetem Meteorológiai Intézetének professzora, Richard Scherhag fedezte fel.
Az időjárásunk fő alakítói olyan rendszerek, melyek hullámzó “mozgással” tartják fent az esők, szárazságok, szelek és más időjárási jelenségek körforgását.
A világon a gazdasági egyenlőtlenségek elképesztően hatalmasak, ami erősen megmutatkozik a környezetvédelem területén is.
Amikor berobbant életünkbe a koronavírus-járvány, akkor a korlátozások és a bezártság közepette abba kapaszkodhattunk, hogy legalább a bolygónak jót tesz a leállás.
Mi lenne, ha... Ez az a mondat, ami a sci-fi filmek és könyvek világát életre hívta.
Üzembe állt az Orca.
A klímakatasztrófával kapcsolatban egyre több szervezet és civil összefogás emeli fel a hangját.
Kenyeret és cirkuszt a népnek - tartja a régi mondás, de napjainkra ezt kiegészíthetnénk azzal is, hogy kenyeret, kávét és cirkuszt a népnek.
Az emberi tevékenységek kapcsán sorra érkeznek a természetből a lesújtó hírek.
Rekord volt az idei év már most is, több szempontból.
A klímakatasztrófa egyik szomorú velejárója az a tény, hogy jelentős gleccserolvadással lehet számolni miatta.
Ahogy egyre jobban kiteljesedik a klímaváltozás, úgy tesz egyre drasztikusabb lépéseket sok ország, bár sajnos a lépések sebessége egyelőre messze nem elég gyors.
Ciklonokról igen sokszor olvashatunk a híradásokban.
Szélsőséges aszályok, tomboló erdőtüzek, víz és élelmiszerhiány, erdőirtás és túlhalászat.
Biztosan sokan emlékeznek még a Holnapután című filmre.
Az embereknek nagyon nehéz azonosulni egy olyan problémával, mely nem érinti őket közvetlenül.
Irán nem kifejezetten arról híres, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott politikai környezettel rendelkezik.
Gyengülnek a bolygó életjelei.
Talán Önnek is feltűnt, hogy egyre többet olvashattunk az áradásokról és az azokhoz kapcsolódó katasztrófákról a múlt hónapban.