Április 19. Péntek, Emma

Van egy ötlet, ami lassíthatná a klímakatasztrófát, méghozzá természetes úton

Éghajlat
2020. április 30. 12:00
null

A tundráról az embernek nem a paradicsomi környezet jut az eszébe, és nehéz elképzelni, hogy vannak olyan állatok, melyek kifejezetten jól érzik magukat ezen a területen. Pedig vannak, méghozzá szép számban, csakhogy nem elegen. A klímakatasztrófa egyik velejárója a permafrosztolvadása, melynek megakadályozásában az állatok hatalmas segítséget jelenthetnének.

Permafroszt

Az állandóan fagyott talajt illetjük ezzel a névvel, mely jellemzően az északi-sarkvidéki területek sajátja. Itt annyira hideg van, hogy a talaj sohasem olvad fel, ami azt jelenti, hogy magába zár olyan dolgokat, melyeket nem szeretnénk a légkörben látni. Ez többek közt szén-dioxidot, metánt és olyan elfeledett, vagy sohasem ismert vírusokat és baktériumokat jelent, melyek nagyon jó helyen vannak a földbe fagyva, és egyáltalán nem lenne jó, ha kikerülnének onnan.

kép: scientificamerican.com

A klíma melegedése azonban apermafrosztrais hatással van. A fagyott talaj egyre inkább olvad, mely egyrészt egészségügyi vészhelyzettel is fenyeget, de a klímakatasztrófát is nagyban gyorsíthatja, vagyis dominóelv alapján egyre rosszabb helyzetbe kerülünk

Állatokat!

Egy orosz és svéd tanulmány alapján a kutatók azt állítják, hogy ha sikerülne 1 négyzetkilométeres területen 100 nagytestű növényevő állatot elhelyezni, akkor a talaj fagyott maradna, és a klímakatasztrófa ezen hatása elodázható lenne 2100-ig is. Hogy miért?

kép: ox.ac.uk

A talaj melegedése azért is történik gyorsan, mert tetemes mennyiségű hó van rajta. A hóhőszigetel, vagyis alatta a talaj nem érintkezik a -40°C-os hideggel, ami gond. A lovak, pézsmatulkok, bölények és rénszarvasok betelepítése azt eredményezné, hogy a havat eloszlatnák az állatok a mozgásukkal. Ezt a történelem előtti korokban a mamutok tették meg, most azonban még a rénszarvasok száma is igen alacsony, csupán 5 állat él átlagosannégyzetkilométerenként. Ha ezt sikerülne 15 egyedre feltornázni, akkor apermafroszt70%-a megőrizhető lenne.

Az elmélet működőképes, a gyakorlat azonban más lehet, hiszen ez erős belenyúlás lenne a helyi ökoszisztémákba, mely olyan következményekkel járhat, ami egyelőre beláthatatlan.

lead kép: spiegel.de

klímaállatfagyembertalajpermafrosztjég