2018. december 16. vasárnap
Aletta, Etelka

Létünk a természet sokszínűségén áll, vagy bukik!

2018. december 6., 12:00
Létünk a természet sokszínűségén áll, vagy bukik!

Miért olyan nagy baj, ha kipusztul néhány faj? Miért emlegetik a tudósok és az ENSZ annyit a biodiverzitást? Egyáltalán mire jó az?

Biodiverzitás

A kifejezés az élet sokszínűségét írja le. Minél fajgazdagabb egy adott ökoszisztéma, annál kevésbé sérülékeny, annál jobban képes alkalmazkodni a változásokhoz. Ez bolygószinten is igaz, vagyis a biodiverzitás megőrzése kiemelt jelentőségű.

kép: sustyvibes.com

Hogy miért foglalkoznak ezzel a tudósok olyan sokat? Megpróbálják felhívni az emberek figyelmét egy olyan fenyegető problémára, melyet nem látunk. A klímaváltozás tény, hiszen előttünk zajlik, a bőrünkön érezzük. Aszályok, áradások, pusztító szelek, tájfunok, hurrikánok, ezek mellett nem lehet úgy elmenni, hogy arról nem veszünk tudomást. A biodiverzitással kapcsolatban azonban a legtöbbször azt halljuk, hogy túl sok húst eszünk. De hát amit megeszünk, az haszonállat, nem az erdők mezők vadjait gyilkolásszuk, miért lenne ezzel baj?

A válasz egyszerű: a sok haszonállat sok helyet kíván. Helyet pedig az erdőkből, mezőkből tudunk elvenni, gyilkolva ezzel a vadakat, kihalással fenyegetve, sőt, sokszor kiirtva az ott élő fajokat, vagyis jelentősen veszélyeztetve a biodiverzitást.

És hol van az ember?

Nagyon sokan vélekednek úgy ezekkel a gondokkal kapcsolatban, hogy talán előbb az éhezés problémáját kéne megoldani. Aztán a betegségek ellen küzdeni, vagyis először foglalkozzunk az emberekkel, aztán majd jöhetnek az állatok. Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű. Az iskolában mindenki tanult a táplálékláncról. Tudjuk, hogy ez a rendszer törékeny, és még a legapróbb összetevők is fontosak a láncban. Az ember – aki szintén része ennek az egységnek – felborítja a láncot, a jelenlegi mezőgazdasági folyamatokkal kiiktat szemeket, ezzel pedig összeomlásra ítéli az egységet. Ha pedig a tápláléklánc összeomlik, az hatalmas kihalási hullámmal fog járni, amibe az ember is beletartozik, hiszen egyszerűen nem lesz mit megenni. Nem lesznek haszonállatok, mert nem lehet őket etetni, hiszen a rovarok, melyek beporozták a takarmánynövényeket szintén kipusztultak.

kép: education.seattlepi.com

Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője kiemelte, hogy nem arról van szó, hogy mostantól mindenkinek vegetáriánusnak kell lennie – ezt a jelenlegi rendszer nem is bírná el -, de mindenképpen át kell állnunk a jóval alacsonyabb húsfogyasztásra. Jelenleg heti 5-6, vagy több alkalommal eszünk húst, ezt kéne leszorítani heti 1-2-re, ebben az esetben a rendszer hosszabb távon is fenntartható anélkül, hogy az ételeinkért kiirtanánk az élelmünket biztosító folyamatokat.

lead kép: scientifist.com