2020. szeptember 27. vasárnap
Adalbert

A csillagászati jelenségek és a vallási ünnepek - persze, hogy nem véletlen

2018. október 25., 08:00
A csillagászati jelenségek és a vallási ünnepek - persze, hogy nem véletlen

Gondolkozott már valaha azon, miért akkor vannak az ünnepeink, amikor? Természetesen a régi tradicionális, vagyis az egyházi ünnepekre gondoltunk, nem az olyanokra, mint a nőnap, vagy a munka ünnepe.

A vallás és a lehetőségek

A vallás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. A vallási ünnepeink azonban mind katolikus, buddhista, zsidó, vagy éppen mohamedán időpontokhoz kapcsolódnak. Ez vajon véletlen? Nos, közel sem. Nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy az egyházak is idomultak az ősi ünnepnapokhoz, vagy jeles napokhoz, és saját kiemelkedő időpontjaikat igazították ehhez.

Ez persze nem minden esetben van így, de ahogyan a téli napforduló, vagy éppen a húsvét ünnepe, melynek a Holdhoz van köze.

kép: ellaslist.com.au

Miért éppen december 26?

Krisztus születését december 24 éjjelén ünnepeljük. Ez nagyjából egybeesik a téli napforduló időpontjával, mely december 21.-én, esetenként 22.-én van. ettől a naptól kezdve a Nap egy – egy másodperccel hamarabb kel fel, de egy két napig még hamarabb is nyugszik. Ez azt jelenti, hogy körülbelül december 26.-án, vagyis Krisztus születését követő napokban kezdenek el hosszabbodni a nappalok. Vagyis innentől valóban eljön a világosság, méghozzá csillagászati szempontból is!

Egy kis érdekesség, hogy a téli napforduló csak az északi féltekén esik decemberre, a délin júniusban ünnepelhetnénk. Bár tény, hogy Krisztus Betlehemben látta meg a napvilágot, de a kereszténység terjedése a Római Birodalomhoz kötődik, aminek központja viszont az északi féltekén helyezkedett el.

A Hold

A húsvét is egy olyan ünnep, mely nem egészen a vallás, hanem azzal együtt a csillagászat jegyében lett meghatározva. Az ünnep ugyanis március 31.-e utáni első holdtöltét követő vasárnapra esik. Ekkor ünnepeljük Krisztus feltámadását.

Ráadásul az, hogy ez az időpont mikorra esik, befolyással van a farsang hosszára is. Ha a húsvét korán jön, akkor a 40 napos böjtöt megelőző kedden véget érő farsang akár kétszer is hosszabb, mintha a húsvét késői időpontra esik.

kép: howstuffworks.com

Csillagászat és vallás

Hogy mi az oka az ünnepek ilyen csillagászati átfedéseinek? Többek között az, hogy a csillagászat örök, vagyis állandó jelenségeket figyel meg, amikre az emberiség létének kezdete óta lehet építeni.

A vallások ezzel szemben sokkal inkább olyanok, mint egy ember: megszületnek, teret hódítanak, csúcsra törnek, hanyatlanak, majd megszűnnek. Ahhoz pedig, hogy egy adott vallás a lehető legtöbb hívet gyűjthesse maga köré, mindenképpen érdemes igazodnia azokhoz az ismeretekhez, melyek generációk hosszú sora óta határozzák meg az emberek mindennapi életét. Ez természetesen egy picit sem vesz el a vallás értékéből, hiszen ettől a dogmák nem változnak, csupán más megvilágításba helyez néhány elképzelést.

lead kép: asianculture.info