Köpönyeg.hu

Bejelentkezés Twitter RSS FacebookKövess minket Facebookon!

Időjárási modellek

Fáklya

Az ensemble módszer célja, hogy az előrejelzés mellett meg lehessen mondani egy adott esemény bekövetkezésének a valószínűségét is. Az ensemble előrejelzés lényege, hogy nem egy darab kezdeti körülményből indulunk ki, hanem ezek halmazából.

wetterzentrale.de

A szokásos, a kiinduló állapotként rendelkezésre álló adatokat felhasználó futtatáson (kontroll-futás, vastag kék színű vonal) kívül a többi kiindulási feltétel mindegyikéből futtatunk egy előrejelzést (tagok futtatása). Az együttes tagjai egyformán lehetséges előrejelzéseket adnak, így e prognózisokból valószínűségi információ nyerhető. A fáklya-diagramon egy előrejelzett adat megadott földrajzi helyre (rácspontra) vonatkozó értékének időbeli változását jelenítjük meg az együttes (tagok) összes tagját (sok színes vonal) felhasználva. Vastag, zöld vonallal jelölik a fáklyán a GFS nagy felbontású, főfutását. Minél szerteágazóbb a fáklya az adott időpontban (nagy a szórás), annál bizonytalanabb az erre az időpontra vonatkozó prognózis.

A több különböző kezdeti feltételből kiinduló futtatások átlagát vastag szürke vonal jelzi. A 30 éves átlagos adatok vastag piros vonallal láthatók a diagramon.

Bal oldalon vannak feltüntetve a hőmérséklet értékek, jobb oldalt pedig a csapadék mennyisége. Az ábra közepe táján az előrejelzett hőmérséklet adatok, alul pedig a várható csapadék mennyisége található.


Online időjárási modellek

UKMO Bolam GFS ENS FAX Wetteronline Unisys Westwind
Meteoblue Faxpanel ECMWF GME/DWD JMA Wetter3 Lightningwizard WRF

A numerikus időjárás-előrejelzés rövid története

A XX. század elején a légköri dinamika ismereteinek bővülésével lehetővé vált a numerikus (más néven számszerű) időjárás-előrejelzés.

A napjainkban használatos időjárási modellek kialakulásának fontos mérföldkövei a következők voltak:

  • 1922-ben Lewis Fry Richardson kiadta az „Időjárás-előrejelzés számszerű eljárásokkal” című művét;
  • Vilhelm Bjerknes meteorológuscsapata elkészítette azt a modellt, amely a ciklonok életútját: létrejöttét, erősödését és hanyatlását mutatja be;
  • az 1950-es években a számítógépek fejlődésével elterjedt az időjárási adatok számítógépes feldolgozása, majd a '60-as években Edward Lorenz kidolgozta a káoszelmélet alapját.

E mozzanatok tették lehetővé a nagyobb előrejelző központokban készített jelenlegi globális időjárás-előrejelzést.

Napjainkban a korszerű időjárás előrejelzés nehezen képzelhető el numerikus időjárás-előrejelzési modellek használata nélkül. Ezek matematikai elvek alapján, fizikai törvényszerűségek útján határozzák meg a légkör későbbi lehetséges állapotait.