Köpönyeg.hu

Bejelentkezés Twitter RSS FacebookKövess minket Facebookon!

Híreső (Időjárási hírek)

Főoldal » Híreső (Időjárási hírek) » Hogyan értelmezzük az előrejelzéseket?

Hogyan értelmezzük az előrejelzéseket?

Szerző: Nóri | Publikálva: 2014. április 30. szerda, 07:00 | Módosítva: több mint 2 éve

"8 fokot jeleztetek elő mára, pedig itt 10 fok van!", "5 mm esőt jósoltatok, pedig itt csak 3 mm esett!", "Néha cm-ben, néha pedig mm-ben adjátok meg a csapadékmennyiséget, ez miért van?" Neked is ismerősek ezek a kérdések? Az alábbiakban végigvesszük a válaszokat, és azt, hogy hogyan értelmezd megfelelően az előrejelzéseket!

Az első és talán legelterjedtebb probléma, amivel találkozhatsz, hogy egy előrejelzést átfutsz, kinézel az ablakon, és eltérést tapasztalsz. Ebből levonod a következtetést: "már megint nem találták el az időjárást, nem tudnak semmit ezek a meteorológusok!". A probléma megoldásához fontos megérteni, hogy az előrejelzések régiókra vonatkoznak (GyIK 1. kérdés). Minden régiónak van egy általunk kiválasztott régióközpontja. Az előrejelzéseket nem lehet az összes városra és falura külön megírni, ez szakmailag sem állná meg a helyét, és kapacitásbeli problémákat is okozna.

Így tehát először válaszd ki a lakhelyednek (vagy tartózkodási helyednek) megfelelő régiót, majd az ott látható diagramon megnézheted a régióra vonatkozó előrejelzést. A lakhelyed / tartózkodási helyed persze eshet egybe régióközponttal.

Az időjárás jellegzetessége és különlegessége, hogy kis távolságokon belül igen eltérő arcát mutathatja. Jó példa erre a szeles, havas időjárás. Ha az előrejelzésben pl. 8-10 cm hó szerepel, és mellette erős szélről, hófúvások kialakulásáról is szó van, akkor előfordulhat az, hogy az egyik helyen alig van 3-4 centi hó, másutt pedig 20 cm-es buckát épít a szél. Itt pár méteres távolságokról van szó, nagyobb nagyságrendre jó példa a zivatar, ami lehet, hogy egy városban még csak erősen borult eget és dörgést jelent, egy faluval odébb pedig jégesőt (még mindig egy régión belül). Maradva a példáknál, ha nem esett mindenhol 8-10 cm hó, vagy nem volt mindenütt zivatar, attól az előrejelzés még nem volt rossz.

Ilyen módokon fordulhat elő például az, hogy a régióra írt előrejelzés és a valódi időjárás között tapasztalhatsz kisebb-nagyobb eltéréseket.

A 3 napos előrejelzés alatt találod a szöveges előrejelzést, ami viszont már nem régióra, hanem az ország időjárására vonatkozik. Ez lehet általánosabb, ami tendenciákról ír, esetleg 1-2 nap időjárását összevonja (természetesen csak akkor, ha igen hasonló idő várható).

A beválásról is érdemes ejteni pár szót. Az időjárás kialakulásának hátterében igen bonyolult fizikai folyamatok játszódnak le, és az előrejelzések beválását még a mai szuperszámítógépek világában sem tudjuk teljes biztonsággal garantálni. A hivatalos álláspont szerint a következő mondható el:
az 1-6 órás előrejelzések 90-95 %,
a 12 órás előrejelzések 85-90 %,
a 24-48 órás előrejelzések 80-85 %,
a 3 napos előrejelzések 75-80 %,
a 2 hetes előrejelzések pedig 70-75 % valószínűséggel válnak be.
A prognózis készítésében része van az előrejelző szubjektivitásának is, ezt tükrözi az oldalon feltüntetett "Beválási esély" rész.

A csapadékmennyiség előrejelzésénél azért használunk cm-t és mm-t is, mert az esőt mm-ben, a havat pedig cm-ben mérjük. 1 cm hó megközelítőleg 1 mm esőnek felel meg.

Végül pedig vegyük sorra néhány szó meteorológiai jelentését! Ebből kiderül, hogy az "elszórtan" vagy a "több helyen" nem csak töltelékszavak egy időjárásjelentésben :)

Borultság kifejezése:
derült - az égen nincs felhő
gyengén felhős - 1-2 oktányi felhő van az égen
közepesen felhős - 3-4 oktányi felhő van az égen
erősen felhős - 5-7 oktányi felhő van az égen
borult - nem látszik az ég kékje

Az okta (vagyis nyolcad) a felhők mennyiségének, vagyis a borultságnak a mértékegysége. Műszerrel nem mérhető, csupán becsléssel állapíthatod meg úgy, hogy az égboltot képzeletben 8 részre osztod, és megnézed, hogy ebből mennyit takar felhő (derült: 0 okta, teljesen borult: 8 okta).

Területi lefedettségre vonatkozóan:
egy-két helyen - az adott terület kevesebb, mint 5%-án előforduló jelenség
néhol - az adott terület 5–10%-án előforduló jelenség
helyenként - az adott terület 10–20%-án,
elszórtan - az adott terület 20–30%-án,
szórványosan - az adott terület 30–40%-án,
több helyen - az adott terület 40–50%-án,
többfelé - az adott terület 50–70%-án,
sokfelé - az adott terület 70–95%-án,
országszerte - az ország területének 100%-án előforduló jelenség.

A jelenidejű adatok nagy részét automaták méréséből kapjuk, és előfordulhat, hogy meghibásodik, vagy rossz értéket továbbít. Ez egy másik oka lehet annak, ha az oldalon feltüntetett jelen idejű térkép és a valós időjárás között nagy az eltérés. Mivel az ország minden egyes pontjában ezt nem tudjuk ellenőrizni, légy segítségünkre ebben, és a nagy eltérést jelezd felénk (info@koponyeg.hu)!

Reméljük, ezzel a cikkel sikerült közelebb kerülni az előrejelzések megértéséhez, értelmezéséhez!


Címkék: hogyan, előrejelzés, magyarázat, beválási esély
Megosztás Megosztás Tweet RSS Nyomtatás
h i r d e t é s

Lexikon

Köpönyeg lexikon: Időjárási érdekességek, jelenségek magyarázata ismeretterjesztő cikkek.

Lexikon: a szeptemberi népi megfigyelések

Itt az ősz első hónapja, mely - az elődeink szerint - már nem csak a télre, a tavaszra is jövendöl. Lássuk:

Lexikon: Júniusi népi megfigyelések

Talán Medárd napja a legfontosabb, de íme a többi népi meteorológiai megfigyelésekről híressé vált nap: