Köpönyeg.hu

Bejelentkezés Twitter RSS FacebookKövess minket Facebookon!

Híreső (Időjárási hírek)

Főoldal » Híreső (Időjárási hírek) » Lexikon: időjárási rekordok Magyarországon I.

Lexikon: időjárási rekordok Magyarországon I.

Szerző: kisbolygo | Publikálva: 2013. február 13. szerda, 12:18 | Módosítva: több mint 3 és fél éve

Korábbi lexikon cikkünkben már olvashattatok a magyarországi rekordokról, de azóta megdőlt néhány adat, így kiegészítve és frissítve olvasgathattok újra erről a témáról. Nézzük most meg, milyen elképesztő szélsőségek voltak már hazánkban!

Lássuk előszöris a hőmérsékleti rekordokat:
Az abszolút maximumot a kiskunhalasiak élhették meg 2007. nyarán: 41,9 fokot. Ennek hideg párját Miskolc-Görömbölytapolca állomáson mérték 1940. februárjában, amikoris a hőmérő higanyszála -35 fokig süllyedt! A napi rekordokra is elkerekedhet a szem: a legmagasabb minimum 2007. július 20-án volt Pécs-Árpádtető állomáson, ugyanis a nap leghidegebb órájában is 27,9 fok volt! Kecskemét-Miklóstelepen 1942. januárjában viszont olyan is volt, hogy a maximum hőmérséklet mindössze -23 fok volt. 1963. február 3-án történt a legnagyobb felmelegedés 18 óra alatt, amikoris Békéscsabán 26,7 fokot emelkedett a hőmérséklet. Ez aztán a hőingás! Még belegondolni is rossz, milyen egészségügyi hatásai lehettek ennek a hirtelen és nagyon erős változásnak. Ide kapcsolódik a legnagyobb abszolút hőingás értéke is, amit Baján mértek: 75,1 fok (-34,1 fokot 1942. januárjában, 41 fokot pedig 2007. júliusában mértek).

A talajfagy vastagsága nem szokott pár tíz centiméternél több lenni a téli, fagyos napokon sem, de 1929. ferburárjában Debrecenben a fagy mélysége elérte az egy métert. Aki szokott kirándulni Kékestető felé, tudhatja, hogy fenn mindig hidegebb, hűvösebb idő uralkodik, mint lent induláskor. A fenti állomáson az abszolút maximumot 2007. július 20-án mérték, 31,4 fokot.

A középhőmérsékletekről összefoglalva olvashatsz:
legnagyobb napi: 33,3 fok (Dunaújváros, 2007. 07. 20.)
legalacsonyabb napi: -26,8 fok (Baja, 1942. 01. 24.)
legmagasabb évi: 13,3 fok (Szeged, 2007.)
legalacsonyabb évi: 4,2 fok (Kékestető, 1980.)
sokévi átlagban legmagasabb évi: 11,4 fok (Budapest, 1971-2000)
sokévi átlagban legalacsonyabb évi: 5,6 fok (Kékestető, 1971-2000)

Ennyi hőmérsékleti adat után jöjjenek a csapadékról mért szélsőségek!
Az éves csapadékösszegek tekintetében mindkét adat a sokévi átlaghoz képest a közelmúltban dőlt meg: a legnagyobb 2010-ben, Miskolc-Lillafüreden volt: 1554,9 mm! A legkisebb pedig az ezredfordulón Szegeden: 203 mm. A legnagyobb csapadékösszeg értéke nemcsak éves szinten, hanem ennél kisebb időskálákon is figyelemre méltó:
havi: 444 mm (Dobogókő, 1958. 06.)
48 órás: 288 mm (Kékestető, 1958. 06. 11-12.)
24 órás: 260 mm (Dad, 1953. 06. 09.)
1 órás: 120 mm (Heves, 1988. 08. 23.)
10 perces: 64,2 mm (Zirc, 1915. 05. 24.)
Főleg az utolsó két adatnál érdemes picit megállni, és elgondokodni azon, hogy ez a valóságban mekkora felhőszakadás lehetett!

Ezeknél az adatoknál nem csak mm-ben, hanem csapadékos napokban mért rekordokat is számon tartunk. Csapadékos napnak számít már az is, ha 0,1 mm-nyi eső hullott az adott napon. Országra és városokra lebontva is megvannak az átlagértékek, de természetesen -mint mindenhol- itt is tapasztalhatunk szélsőségeket:
éves legtöbb: 206 nap (Csenger, 1970.)
éves legkevesebb: 49 nap (Balmazújváros, 1983.)
Végül pedig nézzük meg az 1971-2000-es időszak közötti évi átlagos csapadékösszegeket:
legnagyobb: 807 mm (Kőszeg), és
legkisebb: 444 mm (Békésszentandrás).

Az adatok alapján jól látható, hogy szésőségek -amitől az emberek manapság igen tartanak, és természetellenesnek vélik- soksok évvel ezelőtt is éppúgy jelen voltak a mindennapi időjárásban, mint ma.

A cikk folytatásában a budapesti, a balatoni rekordokról, és egyéb szélsőségekről olvashatsz majd!

(Adatok forrása: www.met.hu)


Címkék: lexikon, rekord, csapadék, hőmérséklet, szélsőség
Megosztás Megosztás Tweet RSS Nyomtatás
h i r d e t é s

Lexikon

Köpönyeg lexikon: Időjárási érdekességek, jelenségek magyarázata ismeretterjesztő cikkek.

Lexikon: a szeptemberi népi megfigyelések

Itt az ősz első hónapja, mely - az elődeink szerint - már nem csak a télre, a tavaszra is jövendöl. Lássuk:

Lexikon: Júniusi népi megfigyelések

Talán Medárd napja a legfontosabb, de íme a többi népi meteorológiai megfigyelésekről híressé vált nap: