Köpönyeg.hu

Bejelentkezés Twitter RSS FacebookKövess minket Facebookon!

Híreső (Időjárási hírek)

Főoldal » Híreső (Időjárási hírek) » Lexikon: Gyermek Lexikon

Lexikon: Gyermek Lexikon

Szerző: mikes | Publikálva: 2011. április 4. hétfő, 13:39 | Módosítva: több mint 5 éve

mikor süt legtöbbet?mikor süt legtöbbet?Időjárást kedvelő gyermekek odaadó segítségével és szorgalmával elkészítettük Magyarország első, gyermekeknek szóló időjárás-lexikonát.

Kérdezz-Felelek!

Mikor esik az eső?

Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből is felfelé száll a gőz!) A magasban aztán, ahol már hidegebb levegő található, apró vízcseppek képződnek. Ha elég sok vízcsepp gyűlik össze, akkor a földre hullik, ekkor esik az eső.

Melyik évszakban süt a legtöbbet a nap?

Nyáron. Nyáron, a Nap északkeleten kel és északnyugaton nyugszik. Ilyenkor jóval magasabban jár nappal és az az idő is jóval rövidebb, amit a Föld árnyékos oldalán töltünk éjszaka. Ez azért van így, mert a földtengely ferde és egyszer kisebb, egyszer nagyobb részt érnek a napsugarak. Nyáron a Föld északi féltekéje fordul jobban a Nap felé.

Mitől esik az ónos eső?

Ha a talaj hőmérséklete fagypont alá süllyed, és a magasba enyhe, nedves levegő érkezik, melyből eső hullik, az esőcseppek a földre hullnak és rögtön megfagynak. Így mindent jég boríthat, a közlekedés akadozhat.

eső és hó...eső és hó...Miért esik télen a hó?

A hókristály a felhő belsejében keletkezik meleg és nedves levegőből, ami aztán hideg légrétegeken keresztül halad. Miután elhagyják a hókristályok a felhőt, a talaj közeli meleg levegőben felolvadnak, és esőként hullnak a földre. Télen azonban, amikor a hőmérséklet alacsony, a hókristályok olvadás nélkül hullnak alá, és gyönyörű hótakarót alkotnak a földön.

Mitől képződnek az árvizek?

Árvíz a folyó vízszintjének hirtelen megemelkedése, melynek hatására a folyó a medréből kilép. Árvizek főleg a nagy esőzések, a hirtelen felhőszakadások, a hóolvadások miatt keletkeznek.

Mitől fúj a szél?

A szelet a napsütés idézi elő. Ahol sokáig süt a nap, ott jobban felmelegszik a levegő. A meleg levegő könnyebb, ezért felemelkedik a magasba, a helyére pedig hideg levegő áramlik. Ez az áramlás a szél.

Hogyan keletkeznek a felhők?

Felhő akkor keletkezik, ha a levegő felfelé szállva lehűl, és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Ezek a vízgőz molekulák a levegőben lévő porszemecskékkel együtt válnak láthatóvá, így látjuk meg mi is a felhőket az égen.

szivárványszivárványHogyan keletkezik a szivárvány?

A szivárvány akkor keletkezik, amikor a nap fénye megtörik az esőcseppeken. A fény különböző színek összessége, de mi általában fehérnek látjuk a napsütésből jövő fényt, ahogy akadálytalanul süt át a felhőkön. Amikor a fény az esőcseppeken megtörik, különböző színű fénysugarakra bomlik fel. Ez a szivárvány. Ilyet láthatunk akkor, amikor süt a nap, és közben esik az eső.

Miért van mennydörgés?

Villámcsapáskor mennydörgést hallunk. Villámláskor a felmelegedett levegő hirtelen kitágul, és beleütközik a körülötte lévő hideg levegőbe. A hideg levegő összenyomódik, majd kitágul, és továbbadja a nyomást a körülötte lévő levegőnek, és így tovább. A lökések és összeütközések hangja a mennydörgés.

villámlás...villámlás...Miért jár fényjelenséggel a villám?

A villámlás egy-egy óriási szikra, villámláskor villamos feszültség csapódik ki, ezt látjuk mi cikázó fényjelenségnek.

Igaz az az állítás, hogy „kétszer nem csap be ugyanoda a villám?”

Nem igaz ez a közmondás. A  villám ugyanarra a helyre többször becsaphat, gyors egymásutánban.

Hogyan alakulnak ki a hurrikánok?

Hurrikán kialakulásához meleg tengervízre van szükség. Amikor a tengervíz hőmérséklete eléri a 28 fokot, a párolgása felgyorsul. A párolgás után a párás, meleg levegő felemelkedik, majd hirtelen lehűl a magasban, és hatalmas felhővé alakul. Mivel a párolgás folyamatos a tenger felett, így egyre nagyobb felhő, hurrikán alakul ki, mely forgó mozgást végez. Csak akkor gyengül, amikor eléri a szárazföldet, ott azonban komoly károkat okoz.

Mi az a gömbvillám?

A gömbvillámok létezése ma sem tisztázott, és kutatások szerint az emberek mindössze alig 1 %-a látott ilyesmi jelenséget. Vélhetően azonban egy fénylő, gömbszerű, a villámhoz képest lassú mozgású elektromos kisülés.

Be tud jönni a gömbvillám az ablakon?

Ha egyáltalán létezik gömbvillám (mert még ez sem bizonyított), akkor valószínű, hogy a szilárd tárgyakat kikerüli, így a házat nem közelíti meg.

Miért fúj a szél?

Amikor a meleg levegő megemelkedik, a helyébe hideg levegő tódul, ezt nevezzük szélnek. Mit hoz a melegfront?
Általában csendes, gyenge esőt, szitálást, melegedést. Télen pedig szép, nagypelyhes havazást és enyhülést.

Mit hoz a hidegfront?

Nyáron heves zivatarokat, jégesőt, viharos szelet, hirtelen lehűlést; míg télen apró szemű havazást, hózáporokat, fagyot.

Általában honnan fúj a szél?

Magyarországon nincs állandó szélirány, de a nyugati és az északi szél jóval gyakoribb, mint a déli és a keleti szél.

párapáraMilyen sebesek a szelek?

Tornádók, hurrikánok, tájfunok 300-500km/h-s sebességgel is fújhatnak. Nálunk a 100-120km/h-s szél is ritka.

Ha elolvadna a jég a sarkvidékeken, mennyivel lennének nagyobbak a tengerek?

Nagyjából 35 méterrel emelkedne meg a világtengerek vízszintje. Víz alá kerülne New York, Tokió, London, Velence, Kairó.

Miért csak télen látom a fújt párát, nyárom miért nem?

A lehelet télen és nyáron is ugyanolyan. Ugyanazt a párát fújjuk ki nyáron is, mint télen. A levegőben lévő vízrészecskék láthatatlanok, de a hideg levegőben a leheletünk gőze vízcseppecskékben gyűlik össze, és ez válik láthatóvá.

A Köpönyeg.hu köszönetét fejezi ki a kérdések összeállításáért
Grétának, Sárinak, Dominiknak,
Kornélnak és Mártonnak


Címkék: lexikon, melegfront, melegrekord, eső, ciklon, hidegfront, meteorológia, napsütés, tél, zivatar
Megosztás Megosztás Tweet RSS Nyomtatás
h i r d e t é s

Lexikon

Köpönyeg lexikon: Időjárási érdekességek, jelenségek magyarázata ismeretterjesztő cikkek.

Lexikon: a szeptemberi népi megfigyelések

Itt az ősz első hónapja, mely - az elődeink szerint - már nem csak a télre, a tavaszra is jövendöl. Lássuk:

Lexikon: Júniusi népi megfigyelések

Talán Medárd napja a legfontosabb, de íme a többi népi meteorológiai megfigyelésekről híressé vált nap: